A NOB hivatalosan elfogadta Budapest jelentkezését
Szeptember 16-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalosan elfogadta Budapest jelentkezését a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére. A rendezési jogért Budapest versenytársai Hamburg, Los Angeles, Párizs és Róma. A Magyar Olimpiai Bizottság megtiszteltetésnek tartja, hogy Budapest ilyen kiváló városokkal versenyezhet a rendezési jogért.
Magyarországhoz, Budapesthez és a magyar olimpiai hagyományokhoz méltóan fogunk küzdeni azért, hogy megrendezhessük az első közép-európai nyári játékokat, és valóra váltsuk a magyar olimpiai mozgalom évszázados álmát.
Budapest esélyét a NOB történelmi reformja, a gazdaságos olimpia programja, az Agenda 2020 teremtette meg. A NOB úgy döntött, hogy a gigaolimpiák helyett eljött a gazdaságos, olcsóbb, ésszerűbb olimpiák ideje. A NOB döntése határozott: jóval kevesebb beruházásra legyen szükség az olimpiához, jóval alacsonyabb legyen a pályázás és rendezés költsége. A NOB eszközöket rendelt céljaihoz: helyszínként vidéki városok is bevonhatóak, földrajzi és fenntarthatósági okokból országhatáron túli helyszínek is lehetségesek, elsőbbségben részesülnek a meglévő és ideiglenes létesítmények az új építésűekkel szemben, rugalmasabbak a rendezés feltételei, és közel 500 milliárd forinttal támogatja a NOB a rendezés költségeit. A gazdaságos olimpia reformja valódi esélyt ad a közepes méretű nagyvárosoknak. Pályázatunk egyik kulcsa a környezetvédelem és a fenntarthatóság maximális figyelembevétele, a sportolók középpontba helyezése lesz.
A budapesti olimpia realitását az Agenda 2020 reformja mellett az az olimpiától független húsz éves fejlődési pálya jelenti, amelyet Magyarország 2004 és 2024 között befut. Európai uniós tagságunk, 2004, és a tervezett budapesti olimpia, 2024 között Magyarországon megvalósult, illetve megvalósul egy 25 ezer milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési program. Új és megújult utak, tömegközlekedés, vasút, autópályák - a magyarországi infrastruktúra 2024-ben az olimpiától függetlenül is szinte teljesen alkalmas lesz az olimpia fogadására. Ehhez társul az a sportlétesítmény fejlesztési program, amelynek révén a szükséges létesítmények zöme olimpiától függetlenül is rendelkezésre áll majd. Így a rendezési jog odaítélése nélkül semmilyen olimpia-specifikus építkezésre nem lesz szükség – ha a NOB Budapest mellett dönt, a rendezésig rendelkezésre álló 7 év elegendő lesz az olimpiához hiányzó beruházások megvalósítására. Ezek zöme ideiglenes létesítmény lenne – tartós használatra csak olyan épület készül, amely kihasználtsága az olimpia után is biztosított és illeszkedik Budapest, az ország hosszú távú fejlesztési programjába.
A megvalósíthatósági tanulmány igazolta: Magyarország képes az olimpia megrendezésére, a rendezés Magyarországnak megéri, és Magyarország eséllyel pályázik a rendezésre. Tovább fejlődik a közlekedés, a turizmus. A felkészülés és a rendezés munkahelyeket teremt, növekednek az ország, a lakosság és a vállalatok bevételei, erősödik az együttműködés kultúrája, közös cél és közös siker lehet az olimpia.
Magyarország büszke olimpiai nemzet. Kemény Ferenc személyében magyar alapítója is volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. A MOB már 1895-ben megalakult – a világ egyik legrégibb olimpiai bizottsága a miénk. Amikor szabad akaratunkból dönthettünk, mindig részt vettünk az olimpián. Az olimpiai éremtáblán Magyarország a nyolcadik helyen áll – az első tíz közül az egyetlen ország, amely még nem rendezhetett olimpiát. A magyarok szívében egészen különös helye van az olimpiának és bajnokainknak. Ezt tükrözi az a világon egyedülálló anyagi elismerés, amelyben a magyar állam részesíti egész életükön át olimpiai érmeseinket és edzőiket.
Esélyesen vágunk bele a küzdelembe, alázattal és kitartóan fogunk versenyezni. Hajrá Magyarország!
(fotó: MTI/H.Szabó Sándor)
