AZ OLIMPIARENDEZÉS ELŐNYEI – 8. RÉSZ

Az olimpiai falu és a szálláshelyek később átalakulnak lakónegyedekké, a sportkomplexumokat a lakosság hasznosítja tovább – ezek azok a jó példák az építmények utóéletére, amelyeket az olimpiai reform és Magyarország is célul tűz ki maga elé.

Az olimpia idejére új szálláskapacitások kialakítására van szükség, mellyel célszerű összekötni a fogadó ország, illetve ország fejletlenebb részeinek rehabilitációját. A helyszínkiválasztás során a PricewaterhouseCoopers kiemelt figyelmet fordított az utóhasznosítási és fenntarthatósági szempontok érvényesülésére. Vezérlő elve a következő volt: mi a jó Budapestnek, mi szolgálja leginkább hosszú távon a város – és az ország – érdekeit.

A PwC ajánlása alapján a Budapest más városrészeihez képest jóval fejletlenebb Észak-Csepel esne át jelentős átalakuláson.

Az olimpiai projekt legnagyobb beruházása a központi olimpiai falu lenne, mely mintegy 17 ezer olimpikon és hivatalos kísérő szállásául szolgálna. Elhelyezésük 2000-2200 apartmanban, a tapasztalatok szerint mintegy 40 hektár területen lenne megoldható. A falut fel kell osztani lakóövezetre a sportolók számára és nemzetközi övezetre, ahol szolgáltatások, üzletek és kulturális létesítmények találhatók. Emellett építeni kellene sajtó- és közvetítőközpontot, médiafalut valamint technikai falut. Ezen létesítmények az olimpia után sem maradnának kihasználatlanul, azokat ugyanis később lakóépületekké alakítanák át, mely része lehetne egy oly régóta hiányolt budapesti bérlakásprogramnak.

(Forrás: PricewaterhouseCoopers/Olimpiai megvalósíthatósági tanulmány – 2015)