A Nemzetközi Olimpiai Bizottság célja, hogy új térségekbe, így Közép-Európába is eljusson az olimpia. Magyarországot pedig sportmúltja és -sikerei hivatottá teszik a rendezésre.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894. június 23-án jött létre Párizsban, tizenhárom tag részvételével, melyek között ott volt a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) alapító-titkára, Kemény Ferenc is. Az alapító országok közül már csak négyen maradtak, melyek nem rendeztek még olimpiát – köztük Magyarország.

Pedig az 1920-as játékok rendezési jogát elnyerte Budapest, de politikai okokból ettől később megfosztották. Ez még négy várossal fordult elő az újkori olimpiák történetében, de a magyar főváros az egyetlen, amely máskor sem lehetett házigazda. Bár 1960-ig többször is pályázott Budapest a rendezésre, de ekkora esélye még sohasem volt, mint ma! Nemcsak a gazdaságos és emberibb léptékű játékokat előnyben részesítő Agenda 2020 reformjai miatt, hanem azért is, mert a NOB célja, hogy új térségekbe is eljusson az olimpia. Közép-Európa pedig eddig még nem adott otthont a játékoknak, annak ellenére sem, hogy az alapítók közül ketten is – Magyarország és Csehország – ebből a térségből valók.

Magyarországot mindemellett a sikeressége is hivatottá teszi arra, hogy házigazda lehessen: az egy főre jutó olimpiai érmek tekintetében a harmadik, míg az egy főre jutó aranyak számában a második helyen állunk a világban!  Azoknak az országoknak a körében, amelyek már legalább száz érmet gyűjtöttek a nyári játékokon, hazánk az egyetlen, amely ez idáig nem rendezett olimpiát.

A rendezéshez elengedhetetlenül szükséges társadalmi támogatottság is igen magas országunkban. A Szonda Ipsos 2007-es közvélemény-kutatásában a megkérdezettek 77 százaléka válaszolta azt, hogy Budapestnek be kellene nyújtania pályázatát 2011-ben a 2020-as játékos megrendezésére. A fővárosi lakosok között ez az arány 70 százalék volt.

A budapesti olimpiai mozgalmat képviselő BOM a Magyar Sportért Alapítvány megbízásából a kutatócég idén is elkészítette a felmérést és a korábbihoz hasonló eredményt kapott: a magyar lakosság 60 százaléka támogatná az olimpiai pályázatot és 54 százaléka képesnek is tartja a fővárost a rendezésre.