AZ OLIMPIARENDEZÉS ELŐNYEI – 2. RÉSZ

Egy esetleges hazai olimpiarendezés az állami, önkormányzati – például az adó – bevételek hosszú távú emelkedésére is jótékony hatást fejt ki.

Mintegy 1140 milliárd forint állami bevételre lehet számítani a 2015-2035-ös időszakban a tovagyűrűző hatásokból, ez eléri a rendezéshez szükséges állami kiadások szintjét. Az előrehozott és olimpiai beruházások 2015-2025 között átlagosan a nemzetgazdasági beruházások 1,7 %-át teszik ki, ezen belül kizárólag az olimpiai fejlesztések az államháztartás kiadásainak mindössze 0,53 %-át jelentik.

A megjelenő előrehozott és olimpiai többletberuházás, a turizmus és a szervezőbizottság többletkiadásai közel 3000 milliárd forint többlet GDP-t hozhatnak létre. A feltételezett gazdasági pályán ez a konzervatív számítások szerint is átlagosan 0,1 %-os GDP-növekedést jelenthet, miközben a csúcsévekben elérheti a 0,3%-os többletet is.

A teljes többletjövedelem a 2022-2025-ös időszakra koncentrálódik, ekkor az várhatóan a 400-700 milliárd forintos sávban fog mozogni. A PricewaterhouseCoopers számításai alapján ennek legnagyobb része ezen időszak alatt a megnövekedett adóbevételek révén az – összességében mintegy 1142 milliárd forint, vagyis évente átlagosan 71, míg a csúcsévekben 150-290 milliárd forint – állami jövedelem lesz.  

A rendezésnek és a médiaérdeklődésnek köszönhetően emelkedik az ország elismertsége, amely hozzájárul a külföldi befektetők megnyeréséhez is. Az esemény kapcsán kormányzati és vállalati szinten egyaránt lehetőség nyílik új kereskedelmi egyezmények és kapcsolatok kialakítására, amely illeszkedik a nemzeti fejlesztési terv kitűzéseihez.

(Forrás: PricewaterhouseCoopers/Olimpiai megvalósíthatósági tanulmány – 2015)